Mivel segíthetjük gyermekünk beilleszkedését az óvodába?

0
388

Az óvodába való beiratkozáskor mindenképp vegyük figyelembe, hogy a beszoktatásra bizony időt kell szánni. Ez lehet 1-2 hét, de akár két hónap is. Egy kisgyermek számára óriási változás ez a megszokott otthoni programokhoz képest.

Ahhoz, hogy minél könnyebben „átvészelhessük” ezt az időszakot, törekedjünk egyfajta állandóság kialakítására az otthon és az óvoda között.

Miként könnyíthetjük meg a beszoktatást:

  • Már az óvodába lépés előtt érdemes gyakorolni a gyermek szülőtől való elválását. Az alkalmi elválások biztonságos érzést adnak a gyermeknek arról, hogy a szülő a megígért időpontban visszatér.
  • Beszélgessünk az óvodáról már jóval a kezdés előtt a gyerekkel. Az ember sokszor azt gondolná, ez nem is olyan fontos, úgysem ért még sok mindent belőle, de ez nem így van. Minél részletesebben (pl. milyen útvonalon jutunk el oda, hogy néz ki egy foglalkozás, hogy hívják az óvónénit stb.) mesélünk neki, annál kézzelfoghatóbbá válik számára mi is vár majd rá. Segítségképpen ajánljuk az óvoda honlapját (mesevarovoda.lapunk.hu) Itt tudnak képeket nézegetni, megismerni a napirendet, és elolvashatják a pedagógiai programot is. Ha nekünk magunknak is vannak óvodáskori élményeink, nyugodtan osszuk meg gyermekünkkel.
  • Sétáink során haladjunk el az ovi mellett, járjuk be az oda vezető utat, és beszéljünk arról mi az az épület, milyen lesz ott neki.
  • Semmi esetre sem megfelelő a beszoktatás időpontja a pelenkáról, cumiról stb. való leszoktatásra. Ezért fontos az óvodába lépés elött, még nyáron ezekre sort keríteni.
  • Érdemes megpróbálni a beszoktatás előtti időben egy, az óvodához hasonló napirendet kialakítani otthon. (pl: közös étkezések az asztalnál, étkezések elött és után kézmosás, mosdóhasználat, ebéd utáni alvás)
  • Segítsük gyermekünket az önállóságra való törekvésének kialakításában. Hagyjuk önállóan kezet mosni, öltözködni, étkezni, mosdót, papírzsebkendőt használni, fésülködni, játékokat elrakni stb. Tanítsuk meg ezek menetére, segítsük, ellenőrizzük, dicsérjük őket.
  • Az óvodába induláskor ne kapkodjunk, sétálva, beszélgetve vidáman érkezzünk az oviba.
  • Ne akarjunk lopakodva eltűnni, de a hosszú búcsúzkodás se a szülőnek se a gyermeknek nem jó. Az elválás legyen kedves, szeretetteljes, rövid és határozott. Ne forduljunk vissza utána, hogy megvigasztaljuk, de semmiképp se menjünk el úgy, hogy nem köszöntünk el tőle.  Az idő húzása tíz öleléssel és tizenkét puszival teljesen feleslegesen komplikálja a helyzetet. Legtöbbször a gyermek percekkel azután megnyugszik, hogy a szülő után becsukódott az ajtó, még akkor is, ha a szülő számára ez elképzelhetetlen. Megfelelő, ha a búcsúzkodásnak közös rituáléja van – egy puszi, egy ölelés stb. és a szülő távozik. A legrosszabb, ha anya is könnyezik, mert ez a kicsiben bizonytalanságot kelt, hiszen azt gondolhatja, hogy anya fél őt itt hagyni.
  • Érdemes előre megtervezni, mikor szeretnénk őt hazahozni és minden esetben beszéljük meg vele, mikor megyünk érte. (Elköszönéskor se próbáljunk elmenekülni) Célszerű nem általánosságban beszélni, hanem a nap valamilyen eseményéhez kötni a hazamenetel időpontját. Így is könnyen előfordulhat, hogy sírással végződik a búcsú, de az új emberek, új játékok és a nap többi történése biztosan elfeledteti vele a szomorúságot.
  • Megfelelő, ha a gyermeknél otthonról vitt tárgy van, ami a számára biztonságot ad.
  • Az első napokban, hetekben célszerű, hogy a gyermek óvodában töltött óráinak száma fokozatosan emelkedjen.
  • Nagyon fontos tényező, hogy a szülő mindig pontosan a megbeszélt időben érkezzen, még akkor is, ha ez néha kihívást jelent. A gyermeknek ez jelentősen segít!
  • A későbbiekben előfordulhat, hogy nem lesz kedve a gyereknek óvodába menni, de jobb, ha ilyenkor nem maradunk vele otthon. Ha keveset jár, sok mindenből kimarad és csak megnehezítjük a beszoktatását.

A beszoktatás ideje alatt gyermeknél megfigyelhetőek változások a viselkedésben, fáradékonyabbak, érzékenyebbek, sértődékenyebbek lehetnek. Ez érthető, mert az óvodába lépés nem csak a szülőtől való elválást jelenti, hanem az óvónőhöz való kapcsolat és bizalom kialakulását, az új napirendhez és szabályokhoz való alkalmazkodást, és a csoportba való beilleszkedést is.

Végül de nem utolsó sorban lássuk be, a beszoktatás és az elszakadás nem csak a gyermeket érinti. Nekünk szülőknek is tudnunk kell őt elengedni. Ha a gyermek azt látja, az anyja vonakodva viszi óvodába és nehezen hagyja ott, akkor egyből arra gondol, biztosan valami rossz fog itt vele történni.

Legyünk büszkék arra, mennyit nőtt ez a gyermek! Máris óvodás, pedig nemrég született!

Mesevár Óvoda