Gyönyörű napsütötte reggelt hozott 2018. július 9-e, amelyen Németh Jánosné, Iván Ilona, azaz Ilonka néni, településünk szépkorú lakójának 90. születésnapját ünnepelhettük meg otthonában.

Szolnoki Gábor polgármester, Szegedi Zsuzsanna anyakönyvvezető és Marcell Judit tett látogatást ezen a jeles napon.

Az ünnepelt lánya, Ilonka fogadott bennünket a kapuban, majd befelé menet megcsodálhattuk a gondosan megművelt kertet, végül a tűző naptól védett teraszon várt minket Ilonka néni.

Polgármester úr köszöntő szavak kíséretében átadta a gyönyörűen elkészített virágcsokrot és Magyarország Miniszterelnöke jókívánságait egy bőrkötéses köszöntő emléklap formájában.

Ilonka néni lánya hellyel kínált bennünket a teraszon, majd térült-fordult, süteményt, üdítőt hozott nekünk.

DSC_5205

Természetesen, mint ilyenkor mindig, kértük, hogy a néni meséljen életéről kicsit.

90 évvel ezelőtt, ezen a napon látta meg a napvilágot, Tárnokon. Másfél évvel a születése után a baracskai Annamajorba költözött a család, ott éltek sokáig, de a háború megviselte az ottani gazdaságot, el kellett költözniük, így hát visszajöttek a Tárnok közelében lévő Erdőhátra. Ilonka néni ekkor már 19 éves volt, így ő már Pesten kezdett dolgozni egy családnál, házvezetőként, ahol ott is lakott. Ott családtagként kezelték, jó sora volt, nem panaszkodott, megszerette munkaadóit, és azok családtagjait.

1949-ben ismerkedett meg Németh Jánossal, akihez 1950-ben férjhez ment. A házasságukból két gyermekük született és akiket tisztességesen neveltek fel. A fiúgyermekük egy unokával ajándékozta meg őket, de azóta már a második dédunoka is megszületett.

A lányának nem született gyermeke.

Férje 1986-ban hunyt el, azóta egyedül élt, de 2001 óta lánya, Ilonka viseli gondját nagy szeretettel, példamutatóan.

Kérdésünkre, hogy Ilonka néni mivel tölti szívesen napjait, elmondta, hogy napközben szívesen pihenget a teraszon, vagy napilapokat, újságokat olvas a gyönyörűen megművelt kertben.

Ilonka néni lánya elmondta, tervezik a családi köszöntést július 14-én hozzátartozókkal, barátokkal, mert szeretnék édesanyja születésnapját méltóképpen megünnepelni, szeretnének édesanyjuknak örömet szerezni.

Végül Polgármester úr feltette a néninek a szokásos, fontos kérdést, ami így a köszöntések alkalmával mindig elhangzik, és örök dilemmea: vajon mi a hosszú élet titka?

Ilonka néni mosolyogva válaszolta: hát ő azt nem nagyon tudja, de egy biztos, nem szed gyógyszert, egészségesen él, és élte az életét mindig is, sok munkával, és szeretettel.

Kifelé menet búcsúzóul még a néni kezét fogva újra megcsodáljuk a virágokat, szőlőlugasokat, növényeket, majd búcsút intünk további szép napot kívánva…

Isten éltesse Ilona nénit, boldog születésnapot kívánunk.

Szegedi Zsuzsanna