Immáron hatodik éve, hogy a település óvodásai részvételével megrendezésre kerül a nemzeti összetartozás napja. A kicsik nagy lelkesedéssel vesznek részt a megemlékezésen, ahol a játékosság, a zene és a színek segítségével élhetik meg magyarságukat, az összetartozást.

DSC_4443Idén Fehér Nóra, a Kormorán együttes énekesnője – aki a vajdasági Zentán született –, énekelt a gyerekeknek, akik nagyon lelkesen tapsoltak és dudorásztak együtt az előadóval.

Ezután piros, fehér, és zöld színű lufikat engedtek fel a magasba, majd nemzeti színeinkkel színesítették be nagy Magyarország térképét.

Köszönet illeti Szelényiné Miegend Zsuzsanna óvodapedagógust, aki minden évben megszervezi a gyerekeknek ezt a napot. Szerkesztőségünknek elmondta: „Magyarország csak egy van, de magyarság sokfelé él a világban határainkon kívül is. Sok olyan gyermek és felnőtt él, akinek anyanyelve magyar, de a hazája neve nem Magyarország. Ezen a napon erősebben gondolunk rájuk, hisz mindannyian kaptunk már segítséget, támogatást, vagy útmutatást más emberektől valamely időszakban, amikor a legnagyobb szükségünk volt rá. Néha elég, ha valaki mellettünk áll, biztat, vagy egyszerűen jókor van jó helyen, hogy megváltoztassa életünk irányát. Aztán minden megy tovább, azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, aki valaha oly mélyen megérintett bennünket. Ez a nap nem a felejtésé, hanem az emlékeké legyen. Legyen hát június 4-e az emlékezet és az összetartozás napja.”

Trianoni megemlékezés a Kegyeleti Parkban

Míg délelőtt a gyerekek a határainkon kívül élő testvéreinket köszöntötték vidám játékokkal, addig délután, a Kegyeleti parkban a Tárnok Nagyközség Önkormányzata által rendezett megemlékezésen a trianoni békediktátum által okozott traumáról, annak máig tartó hatásairól is beszélt Szolnoki Gábor polgármester.

DSC_4461A polgármester ünnepi beszédében elmondta: „Évről-évre egyre többen ünneplik ezt a napot velünk itthon és a külhonban is. Egyre többen győzik le a csendes fájdalmukat vagy félelmüket, és vállalják fel magyarságukat. A Nemzeti Összetartozás Napjának célja lebontani a fájdalmat és a félelmet, és azt szeretetté és tenni akarássá fordítani. A magyarság ennek köszönhetően egyre erősebb szívében és lelkében. Nagyon fontos ez a nap, mert nemzeti szinten foglalkozunk Trianon kérdéseivel, minden állampolgárnak adott a lehetőség átgondolni azt, mit jelent számára ez a történelmi tény. Trianon részese mindennapi életünknek. Ez pedig azt jelenti, azt a lehetőséget adja meg nekünk, hogy valódi nemzeti egységre törekedjünk, hogy megoldást találjunk erre a nemzeti sorskérdésre. Trianonról gondolkodva a teljes nemzet összetartozását akarjuk megvalósítani, de az összetartozás a szétszórt magyarsággal nem képzelhető el anélkül, hogy megszilárduljon összetartozásunk a határon belül. Megegyezésre kell jutnunk, nekünk kell összekapaszkodnunk, hiszen hogyan vágyhatnánk széthúzva másokkal összetartozásra? Ezért nekünk, tárnokiaknak is a legfontosabb feladatunk az összefogás, az összetartozás erősítése.”

DSC_4455
A Himnusz után az Érdi Harmónia Vegyes Kar énekelte el Bárdos Lajos Nemzeti fény című darabját Hornyák Tamás vezényletével.

Az ünnepi beszédet követően Vasváriné Élő Katalin előadásában hallhattuk Sajó Sándor: E rab föld mind az én hazám című versét.

Sajó Sándor: E rab föld mind az én hazám

Északon, erdős, kies völgyben,
Ott, ott van az én szülőföldem,-
Jaj, azt a földet nem adom!

Délen, kalászos rónaságon,
Ott, ott születtem, oda vágyom, –
Nem, – azt a rónát nem adom!

Keleten ős föld kínja jajgat, –
Erdély szült engem bús magyarnak, –
Oh, Erdélyt soha, senkinek!

Északra, délre, napkeletre
Nézek búsultan, keseredve:
E rab föld mind az én hazám!

Születtem síkon, völgyben, halmon,-
Egy kis rögért ha meg kell halnom,
Hát meghalok, – de nem adom!

A megemlékezés zárásaként a Trianoni emlékműhöz helyezték koszorúikat a megjelentek.

MKJ